Szerdahelyi József
(Hódmezővásárhely, 1804 március 9. – Pest, 1851 február 18.): színész, operaénekes, zeneszerző,
operarendező, fordító, zenekari muzsikus, ének- és zenetanító.
Jogtanulmányait abbahagyva lépett a színi pályára
Debrecenben, Udvarhelyi Miklós társulatában. 1824-ben mint énekes, korrepetitor
és zenekari muzsikus, Nagy Lázár kolozsvári színtársulatának lett tagja.
1827-ben maga alakított operatársulatot Kolozsvárott, majd a pesti német
színházban. 1828-ban a kassai, 1835-ben a budai társulat tagja.
Zeneelméletre Heinisch József tanította. 1837-től
haláláig a Nemzeti Színház sokoldalú tagja. Elsősorban groteszk, komikus,
buffo szerepkörben volt kiváló. Számos népszínműhöz írt zenét, népies műdalai
rendkívül népszerűek voltak. A többször megkomponált Tündérlak Magyarországon
Egressy Béni szövegére készült változata (1840) már a mai vígopera előfutára.
Színpadi zenét írt a Ludas Matyi, A szökött katona, Liliomfi című darabokhoz.
Fontosabb szerepei:
Figaro (Rossini: A sevillai borbély)
Szélházi (Kisfaludy K.: Kérők)
Leporello (Mozart: Don Giovanni)
[Bartalus I.: Szerdahelyi József (Ország Tükre, 1863)]
[Németh A.: A magyar opera története (1987)]
|