„Mit adtak nekünk a rómaiak…?”: avagy a római kor emlékei Annavölgyön és közvetlen környezetében
Annavölgy a római kor 400 éve alatt Pannonia Inferior (Alsó – Pannonia) provincia területen feküdt, környékén olyan ismert lelőhelyekkel, mint a Kr.u. 1.század végétől működő római katonai tábor az esztergomi Várhegyen (latin neve Solva) vagy a tokodi polgári település és a későrómai kori erőd. (1.kép)
Annavölgynek a környező településekkel együtt igen kedvező földrajzi adottságai vannak, amely így minden régészeti korszakban (őskor, római kor, középkor) lakott volt: az Öreg-árok völgye a megtelepedéshez nélkülözhetetlen vizet, míg a környező, száraz dombhátak biztonságos településhelyeket biztosítottak.
A kelták
A római hódítást megelőzően ezen a területen is - ahogy a Duna-könyök más részein is – a Kr.e. 4.századtól a kelták eraviscus nevű törzse élt, falusias jellegű kis településeken. Lakói földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, de mesterei voltak a fémművességnek is és római mintára vert saját pénzük is volt. Neveiket és sajátos női viseletüket (turbán, hatalmas ruhakapcsoló tűk) a később, már római módra állított sírkövek feliratai és faragványai őrizték meg számunkra. (2.kép) Az eraviscusoknak az esztergomi Várhegyen erődített központjuk is volt (csakúgy, mint a Gellért-hegyen) amelyet azonban a hódító rómaiak – stratégiai okokból – a hódítás után gyorsan felszámoltak.
Annavölgyön is megfordultak a kelták (településük lehetett itt, vagy út haladt erre) erre utalhat az a kelta érem, amely a Fő tér környékén került elő még a ’70-es években.
A római hódítás
A római hódítással a környék képe gyorsan megváltozott, kb. a Kr.u. 1.sz. utolsó évtizedeitől kezdve és alakult közel 400 éven át. Az új hódítók nem csak a katonai csapattestek gyors mozgatására alkalmas úthálózatot építették ki, de felparcellázták és nyilvántartásba vették a földeket, csatornarendszerrel, vízvezetékekkel, városi tanáccsal, közigazgatással ellátott városokat emeltek (pl. a provinciaközpontban Óbudán – Aquincumban). Padlófűtéssel, belső díszítéssel ellátott lakóházakat húztak fel (pl. Tokod). (3.kép)
Kihasználva a kiváló szárazföldi és vízi (Duna!) utakat, élénk kereskedelmi tevékenységet folytattak a környező provinciákkal és - békeidőben – a Duna túlpartján élő barbár törzsekkel is. Nagyipari méretekben gyártották a kerámiaedényeket és az építkezéseikhez nélkülözhetetlen téglát, de sok fémműves- és üvegműhelyt is feltártak a Duna kanyar környéki római települések környezetében. (4.kép)
Az itt élő kelták lojálisak voltak az új hódítókkal és gyorsan átvették a kényelmes, „globalizált” római életmódot, az új szokásokat. Falvaik és földjeik helyét viszont római telepeseknek osztották ki (hadseregből leszerelt veteránok, környező városias települések tisztségviselői, kereskedők) ők pedig vagy beköltöztek egy- egy közeli városba, vagy bérlőként dolgozhattak és élhettek tovább a területen. Nagyobb római települést nem találunk környékünkön, azonban a rómaiak az Öreg-árok mentén, így Annavölgy környékén is, sorra építették ki villagazdaságaikat.
A mai szóval inkább majorságoknak nevezhető gazdasági együttesek nagy része a Kr. u. 2-3. század fordulójától jelent meg részben a már említett fontos patak jelenléte miatt, részben pedig a közelben futó Aquincumot (Óbuda) Brigetioval (ma Komárom – Szőny) összekötő fontos közlekedési útvonal leágazásai miatt. Az jól megépített utak elsősorban a csapatok gyors mozgatását szolgálták, de lehetőséget biztosítottak a gazdaságok megközelítésére és az ott megtermelt javak elszállítására is. (5.kép)
Jelenlegi ismereteink szerint egy-egy ilyen gazdasághoz akár több km²-nyi földterület is tartozhatott. A gazdaságok általában két, egymástól többnyire fallal is elkülönített részből álltak. A lakócélú területrészen (pars urbana) állt a tulajdonos gazdagon díszített, sokszor padlófűtéssel, fürdővel ellátott, díszkerttel körülvett lakóépülete, valamint a házi személyzet szálláshelyei. A gazdasági területrészre (pars rustica) került a gazdasági személyzet szállása, a csűrök, az istállók, a raktárak, valamint a veteményes kertek. (6.kép)
A villák önellátásra rendezkedtek be, de szállítottak a közeli városok piacaira is. Erre utalnak a feltárások során nagy számban előkerülő mezőgazdasági eszközök, szövőszéktartozékok, sőt műhelyfelszerelések, nyersanyagok is (pl. fémnyersanyag, kemencék). Nálunk, Annavölgyön a dombhátak tetején, két ilyen, Kr.u. 2-3. századra keltezhető gazdaság nyomait is megtalálták a régészek, a kőépületek tégla- és kőanyagával, sok-sok, a háztartásban használt kerámiaedény töredékeivel és a lakók által tartott és elfogyasztott állatok csontjaival együtt. A kereskedelmi tevékenységre utal az a Domitianus császár uralkodása alatt vert érem (Kr.u. 69-81) amely szintén községünk környékéről származik.
A villák környékünkön kb. a Kr.u. 4.századig élnek, kisebb-nagyobb fellendülésekkel és hanyatló időszakokkal. A római uralom végén (ez nálunk Kr.u. 4.sz. utolsó harmada.), mikor egyre sűrűbbé válnak Duna bal partjáról érkező barbár betörések, állandósul háborús helyzet, az épületeket lakói elhagyják, elvándorolnak. Néhány esetben találunk példát arra, hogy a felhagyott majorságokba katonai egységek veszik be magukat, hiszen ezek a villák a hegyek, dombok oldalain találhatók, jobban védettek és nehezebben megközelíthetőek. Katonai jelenlétre utaló leletek (pl. tipikusan katonai ruházathoz tartozó ruhakapcsolótűk, fegyvertöredékek) kerültek már elő pl. több Aquincum környéki villa romjai közül.
Teljes egészében sajnos sem itt nálunk, Komárom – Esztergom megyében, sem pedig a közeli provinciaszékhelyen Aquincumban nincs feltárt és helyreállított, látogatható villagazdaság. Ugyanakkor pl. a Veszprém melletti Baláca római kori villagazdasága nagyrészt helyreállítva látogatható. (7.kép) Jó példákat találunk erre pl. Németországban, vagy Angliában is.
Képjegyzék:
1. Római briodalom térképe Pannonia Inferior provinciával és Annavölgy helyével 2. Kelta viseletű nő képe sírkövön 3. Római város rekonstrukciós rajza 4. Római kori edények 5. Az Aquincum – Brigetio római útvonal részlete feltárás közben 6. Római villagazdaság rekonstrukciós rajza és fotó 7. Baláca fotója (romaikor.blogter.hu)
|
