Vissza
 

Megosztás:

 
Láng Orsolya

7000 év az Öreg-árok mentén: őskori kultúrák emlékei Annavölgyön

Annavölgy múltjával kapcsolatosan legtöbbünknek a bányászat és az jut eszébe, a XVII. sz. elején megindult szénkitermelés. Sokan nem is gondolnák, hogy a falu története jóval korábbra, több ezer évre nyúlik vissza, amikor az első őskori népcsoportok megjelentek az Öreg-árok partján, hogy megtelepedésre alkalmas helyet keressenek.

Az első nyomok a rézkorra nyúlnak vissza (Kr.e. 5. évezred közepe (cca. 4500)– 3. évezred eleje). (1.kép)

A korszak a nevét a fémeszközökről kapta, hiszen az ember ekkortól kezdve használta tudatosan a rezet és az ezzel együtt talált aranyat (utóbbit ékszerek és méltóságjelvények készítésére). Ebben az időszakban az éghajlat megváltozásával a növénytermesztés kissé háttérbe szorult, helyette az állattenyésztés kapott nagyobb szerepet.
 
A korabeli településekről az ásatások nyomán egyre gyarapodnak ismereteink. Ebből a korból különálló temetők is ismertek, ritkábban és többnyire különleges okból temetkeztek a települések területén. A rézkor egyes népcsoportjai jellegzetes használati tárgyakkal, fémművességgel, valamint sajátos települési és temetkezési szokásokkal rendelkeztek.
 
A Kárpát–medencében a rézkornak több fázisa is volt. Környékünkön eddig a legkésőbbi időszakból kerültek elő emlékek, amikor itt az ún. Baden- vagy más néven Pécel- kultúra népcsoportjai éltek. (A régészetben, az egyes korszakokban élt népeket – kultúrákat – általában valamely jellegzetes leletükről vagy azokról a lelőhelyekről nevezik el, ahol emlékeik először előkerültek.) A Baden-kultúra népére jellemző, hogy a közösség halottait oldalt fekvő ún. zsugorított testhelyzetben, vagy hamvasztva temették el, a sírokba pedig a túlvilági élethez szükséges tárgyakat, ételeket helyeztek. A sírokra gyakran nagy mennyiségű követ is helyeztek, ami feltehetően arra - a később is továbbélő – szokásra utal, hogy a kövekkel a hátramaradottak megpróbálták „megakadályozni”, hogy az elhunyt szelleme visszatérjen az élők közé kísérteni.
 
Gyarapodnak ismereteink a korszak építészetéről is: a földbeásott oszlophelyek hiánya miatt a régészek ún. „boronaházakat” feltételeznek a Baden-kultúra településein. Az ilyen épületek tartószerkezetét a föld felszínére fektetett talpgerendákba állították, amelyeknek nyomai nem kerülnek elő az ásatások során. A településeken egykor álló házakra jó esetben csak a falazatból származó átégett tapasztás töredékek utalnak.

A települések területén gyakran kerülnek elő emberi és állati csontvázakat tartalmazó áldozati gödrök is. (2.kép)

Mindezekkel együtt, a cserélhető fejű idolok, kocsimodellek és más tárgyak a kultúra sokszínű kultuszéletéről vallanak. A rézkor korábbi időszakainak rézgazdagságával ellentétben a Baden-kultúra fémművessége szegényes volt.

Edényművességük magas színvonaláról azonban a gyakran szépen fényezett, már-már fémes hatást keltő kerámiáik árulkodnak. (3-5.kép)

Annavölgyről két olyan tárgy is előkerült, amely ezt a korszakot idézi: Paulina major területéről edények töredékei, míg a vasútállomás környékéről egy magas fülű merítőcsésze származik. Szintén őskori az az agyaggúla (talán szövőszéknehezék?) amely egy magánház kertjéből került elő.

Az Öreg – árok nyugati oldalán, házépítés során került elő jó néhány őskori kerámia és paticstöredék (agyagból döngölt házfalak kiégett anyaga) amely egyelőre közelebbről nem ismert korú – de mindenképpen őskori település meglétre enged következtetni.

Jelenlegi ismereteink szerint a rézkort követő bronzkor kultúrái (Kr.e. 3.évezered eleje – 800) nem hagytak nyomot falunk területén (ez persze betudható a kutatás hiányának is, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bronzkorban nem lakták a környéket). A következő időszak már koravaskor (Kr.e.8 – 4.sz.) ill. utána a késő vaskor (Kr.e. 4. – 1.sz),  amely utóbbit elsősorban a kelták megjelenése jellemez, akik  egészen a rómaiak megjelenéséig urai maradtak a Kárpát – medencének, így környékünknek is.

Szakértő: M. Virág Zsuzsanna

Képjegyzék:

1.kép: Időszalag az őskori kultúrákkal (BTM Aquincumi Múzeuma, Rajztár)

2.kép: Állatcsontváz áldozati gödörben (Endrődi A. ásatása, BTM Aquincumi Múzeuma, Fotótár)

3.-5. kép: Késő -rézkori edény /Baden – kultúra/ (BTM Aquincumi Múzeumának gyűjteménye)

Vissza