Vissza
 

Megosztás:

 
Láng Orsolya

A középkori falu: 12.-13. százai leletek Annavölgyről és közvetlen környezetéből

A római hódítást követő évszázadokból, így pl. a népvándorlás korából egyelőre nincsenek leleteink, vagy emlékeink. Legközelebb a 12. század elején – azaz jó 800 évvel a rómaiak távozása után - találkozunk ismét telepesekkel Annavölgy környezetében.
 
A középkori Magyarországon az Árpád-kor (1000-1301) jelenti az első virágkort. István királyunk államalapítása, az egyházszervezet, közigazgatás kialakítása, a pénzverés megindulása és a törvénykezés az európai államok sorába léptette hazánkat. A római kort követően ekkor jelennek meg újra a városias települések (elsősorban az egyházi központokban) és számos falu szerveződött. A trónviszályoktól, külső-belső konfliktusoktól sem mentes 11.századot követően a 12.századot már stabilabb, kül- és belpolitikai helyzet jellemezte (Szent László, Könyves Kálmán). A központi hatalom gyengülése gazdasági gyengülést, főúri összeesküvést hozott a 13.században (Bánk bán híres története 1213-ból) a bajokat pedig tetézte a tatárjárás, amely sohasem látott pusztulást hozott az országra (1241-42). Bár a pusztítást követő „második államalapítás” sikerrel járt (IV. Béla) a következő uralkodók alatt a királyi hatalom fokozatosan gyengült és 1301-ben kihalt az Árpád-ház.

A korszakot a Kárpát-medence nagy részén temetők és falvak feltárt leleteiből ismerjük. (1-2.kép) Egy-egy ilyen 12-13. századi falu akár több tucat házból is állhatott, amelyeket félig a földbe mélyítettek, egyik sarkukban kis sütőkemence állt, ezt kenyérsütésre, de fűtésre is használhatták. A településhez gazdasági épületek (pl. gabonatárolók) karámok, árkok (vízelvezetésre, vagy egyfajta kerítésként) illetve kisebb műhelyek (pl. kovácsműhely, sütödék) is tartozhattak. A falvak egy része már kőből épült templommal is rendelkezett, amely köré csoportosultak a falu halottainak sírjai

Ebben a korszakban az Öreg-árok nyugati oldalán, az egyik domboldalon a fentihez hasonló kisebb falu alakulhatott ki. (3.kép)

A kutatók árpád-kori falura utaló leleteket találtak, főként a háztartásokban használt kerámiaedények, fazekak töredékeit. (4.kép)  A területtel foglalkozó régész szerint a lelőhelyen a középkorban az Ugan nevű falu állt, amely 1181-ben az esztergomi keresztesek tulajdonában volt, a korabeli leírások úgy említik, mint Tokod és Sáp (azaz Sárisáp) szomszédja. Legközelebb 1193-ban említik a falu nevét, ekkor Ebszöny határjárása hugan-ba vezető utat említ. Ezt követően még kétszer szerepel a kis falu az írott forrásokban: 1269-ben említik, mint Munkád, Ebszöny és Kövi falvakkal határos települést, illetve 1284-ben, mint Munkád déli szomszédja. Sajnos ezt követően elapadnak forrásaink, a falut többé nem említik oklevelekben, vagy egyéb forrásokban és valószínűleg el is néptelenedik az Áprád-kor végére.

Szakértők: Fényes Gabriella, Terei György

Képjegyzék:

1. Tiszaalpár, Árpád-kori falu rekonstrukciója (Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. Szerk.: Cseri M. – Tárnoki J. Szentendre 2001)
2. Szarvasgede, Árpád-kori ház rekonstrukciós rajza (Bencze Z. - Gyulai F. - Sabján T. - Takács M.: Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. Monumenta Historica Budapestinensia X. Bp. 1999, 93 – 129.)
3. Árpádkori ház feltárás közben, Kána falu (Budapesti Történeti Múzeum, Terei György ásatása, 2005.)
4. Árpádkori konyhai edények („Kincsek a város alatt”, a Budapesti Történeti Múzeum kiállítása, 2005).

Vissza